Visszavágás, miegyéb, 1997 szept-dec
Még meg sem melegedtünk jóformán itthon Mont Blanc után , Thomasszal és Paullal elhatároztuk, hogy a tavasszal meghiúsult Alacsony-Tátra túránkat végre befejezzük. Ezúttal Thomas autójával robogtunk el Mytoba, és még aznap délelőtt nekivágtunk az útnak. Az ismert úton sétáltunk felfele a Gyömbér alatti menedékházhoz - illetve annyival könnyebb dolgunk volt, hogy most követni tudtuk az ösvény vonalát. A "chatában" örömmel vettük tudomásul, hogy van csapolt sör, ami az első korty után csalódásba fordult át. Rövid étkezés után folytattuk a hegymenetet a Gyömbérre. A köves útvonalon valóságos sztrádát építettek ki a helyiek, így minden nehézség nélkül értünk fel a csúcsra. Itt egy kis magyarázatot kaptunk arra a jelenségre, ami a nap során végigkísért - tudniillik miért izzadunk az egyik pillanatban, és didergünk a másikban. Dél felé szép kilátás és napsütéses idő uralkodott, míg a gerinc északi oldalán lucskos felhők takartak mindent. A pillanatnyi széljárás így félpercenként varázsolt nyarat illetve őszt a gerincre, folytonos öltözésre-vetkőzésre kényszerítve minket.
Lepattanás, 1997 szeptember
Előzmények
Nyár végén terveztük megvalósítani az év számunkra legnagyobb kihívásának teljesítését, a Mont Blanc megmászását. A csapatot Mártás, Bóna, Cseke, Thomas és jómagam alkottuk. Eredetileg az olasz normál útvonalon gondoltuk végrehajtani a mászást, de aztán ezt tapasztalt hegymászókkal való beszélgetések után a francia Gouter-útra módosítottuk. A hiányzó felszereléseket összekunyeráltuk több forrásból, az útra pedig ismét bátyám VW Transporterét vettük igénybe. Az időpont augusztus végéről szeptember elejére csúszott át, az időjárás azonban még tartósan nyárinak bizonyult.
Mont Blanc
Közel egy nap autókázás után jutottunk el Chamonix-be, ahol felhőtlen idő fogadott bennünket, lehetőséget biztosítva, hogy saját szememmel gyönyörködhessek a fényképről már ismerős gleccserekkel, csúcsokkal. Az estét a Bellevue kempingben töltöttük el.
